Decemberben foglalta el a sportigazgatói széket, de utánpótlás-igazgatói feladatait is ellátja Rajnay Attila. A sportvezető játékosként, utánpótlás, és felnőtt edzőként is szívén viseli a klub sorsát. Szerinte jó keret van Budaörsön, amely képes arra, hogy kivívja a bennmaradást és feljebb zárkózzon a tabellán.
Hogyan értékelnéd a felkészülési, illetve az átigazolási időszakot?
Tisztában voltunk vele, hogy ilyenkor rövidebb idő van a felkészülésre. A játékosoknak nem sok pihenő állt rendelkezésükre, de ez idő alatt sem beszélhetünk teljes leállásról, hiszen „házi feladatot” kaptak, amiket meg kellett csinálniuk. Szokatlan módon a felkészülés vége felé váltottunk edzőt, és sok új játékos érkezett, többen pedig távoztak, szóval a keretben is történt változás. Természetes, hogy egy olyan helyzetben lévő klub, mint amilyenben most mi vagyunk, erősíteni akar, amikor ezt megteheti. Megváltunk azoktól a játékosoktól, akikről úgy éreztük, hogy nem tudnak segítségünkre lenni a céljaink eléréséhez. Az érkezők pedig egy jól átgondolt koncepció keretében kerültek hozzánk, mindannyian posztra érkeztek, és egytől egyig minőségi futballisták.
Több poszton is nagy a harc a csapatba kerülésért. Szerettetek volna versenyhelyzetet teremteni?
Ez volt az egyik része. A másik pedig, hogy – érthető módon – a távozókat pótolni kellett. Emellett pedig ügyeltünk arra, hogy egy kicsit felduzzasszuk a keretet, gondolva a sérülésekre, vagy a járványhelyzetre.
Említetted az edzőváltást. Miért volt rá szükség?
Úgy éreztük, hogy a csapatnak egy más felfogású edzőre van szüksége. Nem úgy láttuk, hogy az előző szakvezetővel jó után járt volna a csapat, és ezt a játékosokon is láttuk. Gabala Krisztián egy szakmailag jól felkészült edző, megfelelő munkát végzett, de egyszerűen úgy gondoltuk a klubnál, hogy egy más felfogást képviselő edző, mint amilyen Toldi Gábor, sokkal jobban illik a csapathoz, és sikeresebbek tudunk lenni vele.
Ha már a sikerességet említetted, nem titkolt cél a bennmaradás. Meglesz?
A keret alkalmasság rá, ez nem kérdés, de nehéz feladat lesz. Sok olyan csapattal kell felvennünk a versenyt, akik hasonló céllal lépnek pályára hétről hétre. Sűrű a tabella, egy-egy győzelemmel lehet nagyot előre, vagy épp hátra is lépni.
Három bajnoki telt el idén. Egy győzelem, egy vereség, egy döntetlen. Hogy értékeled az eddig látottakat, voltak biztató jelek?
A mérkőzéseket látva reális a 4 pont. Megkockáztatom, hogy a Pécs és a Győr elleni meccsből is ki lehetett volna hozni többet egy kis szerencsével, bár igaz, hogy fordítva is elsülhetett volna. Abban kell fejlődnünk, hogy amikor lehetőségünk van lezárni egy mérkőzést, akkor éljünk is vele. Igenis meg kell nyernünk az ilyen mérkőzéseket, mert a bennmaradáshoz három pontok kellenek.
December elején lettél sportigazgató, hogy tetszik a munka? Sikerült már beleszoknod?
Örülök, hogy a vezetés rám gondolt, és bízott bennem. Nagy kihívás, de nagyon élvezem, bár az kicsit szokatlan, hogy nem vagyok a pályán, és nem tartok edzést. Eddig minden napom ezzel telt, előbb az utánpótlásnál, majd a felnőtteknél.
Voltál utánpótlásedző, majd te lettél az utánpótlás-igazgató, amely posztot jelenleg is viszed. Emellett voltál pályaedző a felnőtteknél, most pedig sportigazgató. Melyik áll hozzád a legközelebb?
Ez az első évem, hogy nem edzősködöm, jelenleg csak a vezetői feladataimra koncentrálok, amiből van bőven, hiszen nemcsak az aktuális helyzetet kell koordinálni, de már a jövőbe is kell tekinteni. Figyelni kell a potenciális igazolásokat, valamint a financiális dolgokat is meg kell tervezni. A kérdésre válaszolva, mindegyik feladat közel áll hozzám, mindegyiket élveztem csinálni, ahogy a mostani pozíciómban is élvezettel látom el a munkát.
Utánpótlás-igazgatóként, hogy látod a jelenleg a budaörsi fiatalok helyzetet. Ugye Tóth Gábor, Halácsi Mirkó, Gula Boldizsár, Jász Gergő, Borbás Bence, vagy éppen Zsuppán Donát is kopogtat, vagy már valaki be is lépett a felnőtt csapat ajtaján. Vannak még az utánpótlásban, akik követhetik őket?
Továbbra is vannak az utánpótlásunkban olyan fiatalok, akik képesek lehetnek arra, hogy elérjék a felnőtt csapatot. Mindig izgalmas feladat egy sajátnevelésű játékost beépíteni a felnőttek közé. Fontosnak tartom, hogy a felnőtt csapatban legyenek az saját utánpótlásunkból kikerülő fiatalok, de ezt természetesen ki kell érdemelni. Számos olyan fiatal játékosunk van, akik van potenciál, és ha megfelelően képezzük őket, akkor a jövőben be tudjuk építeni őket a nagyok közé. Azt látni kell, hogy nem egyszerű odakerülni egy felnőtt csapathoz. A keretbe könnyebb, de folyamatosan játszani nehezebb dió. Rögös az út, viszont aki kitartó, és persze megvan a tehetsége, az igenis jó eséllyel pályázik arra, hogy hasznos játékosa legyen a felnőtt csapatnak. A fent említett srácok közül Tóth Gabi és Halácsi Mirkó például egyre több szerepet kap, ami példaként szolgálhat a következő korosztályoknak, hogy igenis van lehetőség odakerülni a felnőtt kerethez. De nemcsak a BSC felnőtt csapata lehet cél egy fiatalnak, hiszen lehetetlen, hogy minden utánpótlásból kiöregedő játékost foglalkoztatni tudjunk. Fontos, hogy őket is segítsük a továbbiakban és megfelelő csapatot találjunk nekik. A közeli Biatorbágy felnőtt együttesében például van jó néhány olyan játékos, akik a mi utánpótlásunkban pallérozódtak.
Milyen együtt dolgozni a „régi” társakkal? Korábban játékosként letettétek a névjegyeteket a klub mezében, most pedig a pályán kívül segítitek az egyesületet. Csobánki Ádám klubigazgatóként, Menyhárt Attila technikai vezetőként, Pleván Ádám pályaedzőként, Te pedig sport-, és utánpótlás- igazgatóként.
Nagyon pozitív dolog, hogy az egyesület úgymond megtartja az értékeit. Mi mindannyian kötődünk a klubhoz, ezért nemcsak elvégezzük a munkát, mint ahogy azt mondjuk egy „külsős” tenné, hanem a szívünkön viseljük a klub sorsát. Mindannyian jó pár évet eltöltöttünk Budaörsön, játékosként is szerepeltünk együtt, szóval azért jó így bemenni a klubházba mindennap, annyi a különbség, hogy most a pályán kívül teszünk meg mindent a BSC-ért.
Hajrá Budaörs!
