Reális, és megérdemelt a 6. hely, főként, hogy az induláskor a bennmaradást volt a célkitűzés – értékelt a szezonzáró mérkőzés után honlapunknak Zsidai László. Csapatkapitányunk szerint egy kiváló ősz után, a tavasz végére ismét egyenesbe jött a gárda, ő pedig jövőre az új stadionban is hasonló sikereket szeretne elérni budaörsi színekben.
Hogyan értékelnéd a DEAC elleni mérkőzést, nagyon szezon végi volt már?
Mint minden mérkőzésnek, ennek is úgy futottunk neki, hogy szeretnénk megnyerni. Azt kell mondjam, hogy a mérkőzés képe, illetve a helyzetek alapján is reális az iksz. Az ellenfél kihagyott két nagyobb helyzetet, de a találkozó nagy részében meddő mezőnyfölényben futballoztunk, ennek ellenére nem sikerült úgy dominálnunk, ahogy szerettük volna.
A szezon elején aláírtátok volna a 6. helyet?
Úgy futottunk neki a szezonnak tavaly nyáron, hogy a biztos bennmaradás volt a cél. Ezt azért maximálisan sikerült túlteljesíteni, külön kiemelve az őszi szereplésünket – ugye féltávnál a második helyen álltunk. Az első néhány mérkőzés kicsit döcögősen indult, ezt követően az ősz hátralévő részében jól játszott a csapat, ráadásul a ki-ki mérkőzéseken a szerencse is mellénk szegődött. Ez sajnos tavasszal megfordult, idén abszolút nem volt szerencsénk, még akkor sem, amikor játékban jobbak voltunk az ellenfélnél. A szezon végére újra egyenesbe jöttünk és sikerült ismét több mérkőzést is megnyernünk.
Ennek fényében, ahogy levezetted, reális a 6. hely?
Igen, abszolút reális.
Csapatkapitányként elégedett arcokat láttál az öltözőben a szezon után?
Igen, hiszen egy szép eredmény, amit elértünk. Bár ha a tavasz elején elveszített mérkőzésekből egy-kettőt sikerült volna a javunkra fordítani, akkor még szebb is lehetett volna. De összességében, ahogy nekiindultunk a szezonnak, és amilyen lett a vége, szerintem mindenki elégedett lehet.
Az előző csonka szezon után ez volt az első teljes olyan idény, ami a járvány árnyékában zajlott. Hogy éltétek meg a pandémiát?
Nekünk szerencsénk volt a Coviddal kapcsolatban, néhány játékoson kívül szerencsére más nem kapta el a fertőzést. Inkább az jelentett problémát, hogy a február-márciusi időszakban számos sérüléssel bajlódtunk, emiatt kevesebb merítési lehetősége volt a szakmai stábnak. Az a kevés játékos viszont aki hadra fokható volt, jól teljesített.
Mi volt a szezon csúcspontja, illetve mélypontja?
A mélypont egyértelműben a Soroksár elleni vereség, amikor 4-1-re vezettünk, majd az utolsó 25 percben négy gólt kapva 5-4-re elveszítettük a mérkőzést. Annak ellenére is ezt mondanám, hogy utána kaptunk egy ötöst Nyíregyházán, de ott 2-0-s hátránynál mindent egy lapra feltéve rohamoztunk az egyenlítéséért, és ilyenkor benne van a pakliban, hogy beleszaladsz a késbe. A csúcspont talán az őszi, Ajka elleni bajnoki volt, amikor 5-1-re nyertünk.
Saját magad szezonjával mennyire vagy elégedett?
Sajnos a nyár utolsó felkészülési mérkőzésén egy súlyosabb sérülést szenvedtem, ami miatt hat hetet ki kellett hagynom, ez pedig rányomta a bélyegét az őszi szezonomra. Nem sikerült visszaverekednem magam a kezdőcsapatba, viszont úgy érzem, hogy csereként hasznos tagja tudtam lenni a együttesnek. Tavasszal sikerült újra alapemberré válnom és úgy érzem, hoztam a tőlem elvárható szintet.
Mi a helyzet a jövőddel, hogyan tovább?
Nagyon jól érzem magam Budaörsön, és szerencsére a szimpátia kölcsönös, ennek köszönhetően pedig megegyeztem a klubbal és a következő szezonban is itt játszom majd. Kiváló közösség van nálunk, olyan kicsit, mintha a második családom lenne.
A következő szezonban pedig már az új budaörsi arénában fogadhatjátok az ellenfeleket. Mekkora pluszt jelent majd, hogy nem kell minden hétvégén kvázi „idegenben” játszani?
Már egy jó ideje a tatabányai stadion számított a „hazai” pályának, úgyhogy az „idegenben” kifejezés már nem is annyira állja meg a helyét. De azért nyilván sokat számít majd, hogy itthon játszhatunk Budaörsön. Bár a mi arénánk egy kisebb létesítmény lesz, de minden igényünket kielégíti, a gyepet is új technológiával csinálták, profi körülmények között játszhatunk. Jobb körülmények várnak ránk, mint Tatabányán, annak ellenére, hogy ott is mindent megtettek annak érdekében, hogy hétről hétre jó minőségű pályán tudjunk játszani. Várjuk már, hogy az új stadionban játszunk.
Hajrá Budaörs!
