Fiatal kora ellenére már hosszú utat járt be Winkler András. Új igazolásunk az NB I-ből egészen a megyei első osztályig lépett vissza, hogy aztán másfélt év alatt két osztályt is ugorva ismét az NB II- ben szerepeljen. És ha már megkapta a lehetőséget Budaörsön, szeretne is élni vele.
Hogyan kerültél Budaörsre?
Kapcsolatok útján sikerült lehetőséget kérni próbajátékra. Tavaly nyáron a megyei első osztályban szereplő Csornától kerültem az NB III-as Lipóti Pékséghez, ahol jó szezonom volt: 16 gólt és 7 gólpasszt sikerült összehoznom. Ezért szerettem volna, ha ismét magasabb osztályban szerepelhetek, végül pedig jól sikerült a próbajáték itt Budaörsön, és megegyeztünk a klubbal. Végig azt éreztem, hogy nekem is szükségem van a csapatra, és a csapatnak is rám.
Mindössze 20 évesen elég nagy utat jártál be eddig, hogyan sikerült eddigi pályafutásod ilyen kacskaringósra?
16 évesen mutatkoztam be az NB I-ben a Haladás színeiben. Ezt követően két évet az NB II-ben töltöttem el, előbb Sopronban, majd Mosonmagyaróváron. Közel félszáz másodosztályú bajnokival a hátam mögött az osztrák harmadosztályba igazoltam. Ezt követően fogalmazzunk úgy, hogy lekerültem a térképről, és egy csapat sem tartott rám igényt. Végül a megye 1-es Csornához kerültem, ám mindössze két meccset tudtam játszani, mert a koronavírus-járvány miatt vége szakadt a bajnokságnak. Ezt követően jött a Lipóti Pékség megkeresése, és ahogy említettem az ott töltött egy évem nagyon jól sikerült. Ezt követően kezdtem el gondolkodni azon, hogy még feljebb léphetek.
Volt olyan pont, amikor azt érezted, hogy inkább abbahagyod a focit, és valami más foglalkozás után nézel?
Volt ilyen pont. Amikor Csornán játszva lefújták a bajnokságot, akkor ott álltam csapat és munka nélkül. Tavaly májusban pedig a tetőn találtam magam, ugyanis ácskisegítőként vállaltam munkát. Ekkor voltam a legmélyebben, volt olyan, hogy hazamentem és sírtam, és már közel álltam ahhoz, hogy feladjam. Nem kellettem sehová, az egyik csapattól edzéslehetőséget kértem, de még azt is visszautasították. De aztán legbelül valami mégis hajtott, úgy voltam vele, hogy nem fogom feladni. Szerencsére a Lipóttól jött a mentőöv, és végül másfél év alatt két osztályt is sikerült ugranom.
Magaddal hoztad Budaörsre a góllövőcipődet?
Bízom benne, hogy igen. A fentebb említettek miatt megerősödtem, az előző szezonban pedig sikerült újra felépítenem magam, és az önbizalmam is visszajött. Utóbbi nálam nagyon fontos. Remélem, hogy Budaörsön minél több góllal tudok majd hozzájárulni a sikerekhez.
Mint támadónak, a csapattól megszokott támadófoci mennyire játszott szerepet abban, hogy ide igazolj?
Amikor kiderült, hogy lehetőséget kapok a próbajátékra, pont ezért is nagyon örültem, mert tisztában voltam vele, hogy milyen focit játszik a csapat. Számomra nagyon kedvező, hogy végig gólratörően játszunk. Támadóként több lehetőségem van az egy az egy elleni szituációkra, kihasználni a sebességemet, többször tudok odaérni a kapu elé. Nagyon jó, hogy ilyen a csapat mentalitása, nagyon élvezetes így játszani.
Milyenek az első benyomásaid itt Budaörsön, hogyan fogadtak a többiek?
Úgy érzem, hogy jól sikerült a beilleszkedés, az elejétől kezdve mindenki nagyon kedvesen fogadott és segítőkész volt. Nagyon jó közösség van itt, örülök, hogy a tagja lehetek.
A BSC-nek az előző szezonban nagyon jól ment, hogy látod, mire lehet képes a csapat az új idényben?
Sok játékos távozott, a helyükre pedig újak érkeztek, ezért kell még egy kis idő, mire összeszokik a csapat, de jó úton haladunk efelé. Bízom benne, hogy ismét az élmezőnyben lesz a csapat, szeretnénk minél előrébb végezni a tabellán.
Magad számára milyen célokat tűztál ki?
Szeretnék minél többet játszani, és gólokkal, gólpasszokkal segíteni a csapatot.
Hajrá Budaörs!
