Az első félidei nagyszerű játékot követően túlságosan belekényelmesedtünk a mérkőzésbe, ami visszaütött – értékelt a Szolnok elleni bajnokit követően Kékesi Alexander. Csapatkapitányunk szerint fontos, hogy a jövőben ne csak 45 percig, hanem az egész mérkőzésen koncentráltan játsszon az együttes. Hozzátette: sajnálják, hogy nem sikerült győzelemmel felavatni az új stadiont, ugyanakkor nagyszerű érzés volt hosszú idő után újra hazai szurkolók előtt játszani.
Hogyan értékelnéd a Szolnok elleni meccset?
Az első félidőben minden úgy működött, ahogy elterveztük. Jól játszottunk, minden jól alakult, még több gólt is szerezhettünk volna. A Szolnok abszolút nem talált rajtunk fogást, mondhatjuk, hogy egy majdnem tökéletes félidőt produkáltunk.
És aztán mi történt?
Sajnos kevés az, ha csak 45 percig játszunk jól, ez egy ideje már visszatérő probléma, egyelőre keressük az okokat, hogy miért lehet így. Túlságosan belekényelmesedtünk a második félidőbe egy olyan csapat ellen, amely – nem megbántva őket – de nem a legjobb erőkből áll. Sokkal jobb csapatnak tartom annál magunkat, hogy kétgólos vezetésről így elveszítsük a meccset. Ráadásul nem is az volt, hogy sakk-mattra kijátszottak minket, a második góljuk például valószínűleg már most a szezon gólja, még egyszer nem fogja így eltalálni. Aztán egy eltört lövés után csorgott el a hosszúig a labda, és abból szereztek újabb gólt. Későn ébredtünk, az ellenfél elkezdte tördelni a játékot, ezt sajnos általában jól csinálják ellenünk – sok szabálytalansággal, sokszor a durvaság határát is átlépve. Valahogy a második félidőre nem tudjuk átmenteni az elsőben mutatott játékunkat. Számunkra is érhetetlen ez a jelenség.
Ha ezeket az első félidőket, amik a Kecskemét és most a Szolnok ellen is voltak, állandósítjátok az egész meccsre, akkor szép szezon elé nézhettek?
Úgy látom, hogy igen. Eddig, ha csak 45 percig tartana egy mérkőzés, akkor nagyon jól állnánk, de van még egyszer ugyanennyi, amire jobban fel kell pörögnünk. Összességében jól nézünk ki, az újak is úgy illeszkedtek be, hogy felvették az itteni stílust, ami a támadófocira fókuszál. Szükségünk van még pár hétre, mire teljesen összecsiszolódik a csapat. Van 13-14 játékos a keretben akik rutinosabbak, mellettük azonban sok fiatal alkotja az együttest, akiknek meg kell még szokni a másodosztály ritmusát.
Vereséggel avattátok fel az új stadiont, feltételezem, hogy nem volt jó a hangulat az öltőben a meccs után?
Természetesen, hiszen minden mérkőzésen az a célunk, hogy nyerjünk, különösen egy stadionavatón, ami pluszmotivációt jelentett számunkra. Ráadásul mi igyekszünk úgy nyerni, hogy közben közönségszórakoztatóan játszunk, és minél több gólt próbálunk rúgni. Az első félidőben ez meg is valósult. Összességében természetesen nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült győzni az új aréna első bajnokiján, de bízom benne, hogy nem sokáig késik az első siker.
Jó hír viszont, hogy szép számmal kilátogattak a szurkolók, akik igazi futballhangulatot varázsoltak. Milyen volt ismét hazai környezetben, drukkerek előtt játszani?
Furcsa, hiszen nagyjából öt évig Tatabányán játszottunk. Oda a leglelkesebb szurkolóink kísértek el minket, most viszont elég sokan kijöttek, és nagyszerű hangulatot varázsoltak. Rég volt ilyenben részünk, nagyszerű érzés volt újra megtapasztalni, milyen is ez. Az biztos, hogy a drukkereinkre nem lehetett panasz.
A következő fordulóban Pécsre látogattok, milyen mérkőzésre számítasz?
Ismerjük a játékstílusukat, egy brusztos sokat futó csapatról van szó. Hozzánk hasonlóan ők is a támadófocit helyezik előtérbe, próbálnak mindig előrefelé játszani. Éppen ezért nagyon résen kell lennünk. Koncentrálnunk kell arra, hogy ne csak egy félidőn keresztül játsszunk jól, illetve azért is, mert Pécsen gyakorta kellemetlen meglepetés éri az ellenfeleket.
