Már az elejétől kezdve érezte a bizalmat, ami meggyőzte arról, hogy ismét Budaörsön a helye – mondta honlapunknak Tányéros Ádám. Régi-új játékosunk otthon érzi magát klubunknál, ahol úgy látja, hogy a cél nem változott, vagyis a csapat minden meccsen annak érdekében lép pályára, hogy begyűjtse a három pontot. Hozzátette: a keret alkalmas arra, hogy kiharcolja a bennmaradást.
Mesélj arról egy kicsit, hogy hogyan vezetett vissza az utad Budaörsre?
Bár sérülés és betegség is közrejátszott, de Csákváron nem kaptam meg azt a bizalmat, amit úgy érzem, hogy megérdemeltem volna. Végig azt éreztem, hogy szeretnék Budaörsön, ha ismét csatlakoznék a csapathoz, éreztem a bizalmat, ez pedig meggyőzött arról, hogy ismét itt a helyem. Amint megindultak a tárgyalások, tudtam, hogy itt szeretnék játszani, nem is keresgéltem más lehetőséget.
Hogy tetszenek a körülmények? Amikor távoztál még akkor még mások voltak a lehetőségek.
Nagyon szép, és minden igényt kielégítő az új stadion. „Szerencsére” ellenfélként nem léptem pályára az új arénában, csak bemelegíteni volt lehetőségem. Remélem, hogy a második tavaszi fordulóban megélem azt, hogy milyen hazaiként pályára lépni itt. Az első időszakban, amikor itt voltam, sajnos évekig csak a betontömböt néztük, ezért nagyon jó érzés volt belépni az öltözőbe, már a vendégbe is, de most a hazaiba még jobb természetesen. Sokkal jobb, hogy egy helyen tudunk edzeni, és a hazai meccseket is tényleg otthon játszhatjuk.
Hogyan fogadtak az öltőzben a régi-új társak?
Mindenki nagyon barátságosan fogadott. A vezetőktől kezdve a stábtagokon át a régi és a számomra új játékosok is. Nem éreztem magam „kívülállónak”, hanem egyből olyan érzésem volt, mintha már rég itt lennék. Sok új arc nem volt, hiszen többekkel együtt játszottam korábban, míg másokkal ellenfélként találkoztam.
2019 nyarán távoztál, előtte sikeres időszakot töltöttél itt, közel 150 tétmérkőzéssel a hátad mögött, többször csapatkapitány is voltál, a szurkolók is szerettek. Mondhatjuk, hogy hazatértél?
Amikor a hazai öltözőbe beléptem, akkor valóban ezt éreztem. Váci gyerek vagyok, szóval a haza nekem a szülővárosomat jelenti, de az tény, hogy pályafutásom során Budaörsön töltöttem a legtöbb időt, úgyhogy mondhatjuk úgy hogy a „futballotthonomba” tértem haza.
Korábbi ittléted alatt inkább a tabella első felében kellett keresni a csapat nevét, ez a szezon azonban a kiesés elleni harcról szól. A cél a bennmaradás. Meglehet szerinted?
A cél, ahogy akkor, most sem változott vagyis, hogy minden mérkőzésre úgy megyünk ki, hogy meg szeretnénk nyerni. Ez most hatványozottabban igaz, hiszen égető szükségünk van a győzelmekért járó pontokra. A keret abszolút alkalmas arra, hogy megőrizzük másodosztályú tagságunkat. Rendelkezünk megfelelő rutinnal és a fiatalok is jó benyomást tettek rám, szóval bizakodó vagyok. Ezért is mondtam igent a klub megkeresésére.
A csapatcélok mellett milyen egyéni célokkal vágtál neki a tavaszi szezonnak?
A posztomból adódóan gól-, vagy gólpasszmennyiséget nem szoktam kitűzni magam elé. Arra törekszem, hogy minél több győztes mérkőzésen lépjek pályára.
Hogy sikerült a felkészülés, és mit vársz az első bajnokitól, ami Szolnokon lesz?
Átmentünk egy edzőváltáson a felkészülés közepén, ezért az utolsó Kecskemét elleni edzőmérkőzés nem mérvadó arra nézve, hogy hol tartunk, hiszen Toldi Gábor és a csapat még csak ismerkedett egymással az első héten. Ami a Szolnok elleni bajnokit illeti, egy igazi hatpontos meccs lesz. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy nagyon fontos mérkőzés lesz. Nincs kétségem afelől, hogy mindenki maximálisan odateszi magát, a cél pedig egyértelmű, elhozni mindhárom pontot.
Hajrá Budaörs!
